Üdv! Így több hónap kihagyás után illik már írnom. Komolyan mondom nagyon unom már. Ahova nézek, hülyékkel vagyok körülvéve. Persze mondhatjátok azt is csak én vagyok a hülye mindenki normális, ez is egy lehetséges opció, nyugodtan meg lehet mondani, nem sértődök meg. Viszonylag sokat tartózkodom a prog.hu informatikai portálon. Kezd nagyon elegem lenni a szkript-kiddiek-ből. Annyira lusták bárminek utánaolvasni vagy tanulmányozni egy pár sor forrást a neten, hogy az már szörnyű. Minden kis faszláma kérdésükkel odajönnek. Hagyján ha az ember elakad vagy valamivel nincs képben és útbaigazítást kér, én is szoktam! Leírok pár piszok idegesítő helyzetet:
- Álláshirdető nem tudja mi a különbség a JAVA és a JavaScript között
- “Kóderke” nem érti mi a szerver- és kliensoldal, magyarul JavaScript-el akar PHP-t hívogatni
- Nulla szintű alaptudás, de már Facebook API-val játszanak, gányolnak ezerrel
- “Bevált”-nak titulált gány forráskódjukat tukmálják a másikra
- Fogalmuk sincs arról mi az a szintaktika, összevissza puff mindent
- Napi 3x felmegy a barátságos URL és a levélküldős kérdés (mail())
… stb stb. Ha meg egyet morran az ember, meg van sértődve, mert te mekkora paraszt vagy, nem hogy segítenél beszólsz, stb. Arany bogaraim! Nem véletlenül! Ott van Google, beírod mi a bajod, csemegézhetsz életed végéig a megoldásokon (ezt most az általános hülye kérdéseikre értem). Egy kis önállóság kellene.
utálom, mikor valaki el tud indítani egy frontpage-t vagy egy torrentről beszerzett tört dreamweaver-t, összekattint valamit, vagy netán kézzel összehány egy html oldalt aminek minden sorában 10 hiba van, és már büszkén kiírja a neve mellé “webfejlesztő”. Kis hülyék. Olyan messze vagytok tőle mint Makó Jeruzsálemtől. Én már lassan nem is mondom hogy az vagyok, mert ennyi évvel a hátam mögött egyre jobban érzem mennyire nem is vagyok képben, mennyi mindent kell még tanulnom, mennyit kell még szenvednem főleg abban az informatikai szektorban, ahol minden másodperccel változik valami, jön valami új.
A hozzáértők nem kapnak megbízást, mert ilyenek elhúzzák, “Olcsó János”, “szomszéd Pistike”, stb stb… Sosem lesz ennek vége? Mi, akik megdolgozunk a pénzünkért, a szakmai megbecsülésünkért (már ha kap az ember ilyet) isszuk meg ennek a levét. Nem tudom meddig. Na jó, én nem panaszkodom, megvan a nekem kellő ügyfélköröm, és szerencsére a számuk növekvő tendenciát mutat. De sajnálom azokat akik hasonló cipőben járnak mint én, egyet üzenek: kitartás, ha kiállsz a céljaid mellett, sikerül. Sosem szabad feladni. Én is még nagyon messze vagyok attól amit szeretnék, de dolgozom rajta. Akár napi 12-16 órát is.